Nem is olyan régen az egyik barátnőmmel beszélgettünk, aki épp most kezdi a hozzátáplálást. Tele kérdésekkel, pontosan úgy, ahogyan én álltam ehhez az egész hozzátáplálás mizzériához néhány hónapja. De annyi minden történt azóta, hogy az egész már most annyira réginek tűnik, és talán már most nem emlékszem minden egyes momentumra. Pedig jó lenne megőrizni a tapasztalataimat egy csokorban, hogy ha esetleg újra neki vágok egy ilyen projektnek a kitaposott úton haladhassak.

Egy biztos, hogy az aktuális tanulmányokat nem követtem. Igyekszem képben lenni a mindenkori élelmiszer divattal kapcsolatban, mert mint mindennek ennek az egész őrületnek is lehet valóság alapja. És ezen a ponton nem csak a baba étkeztetésre, de akár a saját magam ellátására is gondolok. Hiszen végül az a cél, hogy egy éves korára a fiam mindent ehessen abból, amit én főzök magunknak.

De, hogy is érhetjük ezt el, ha szinte mindenről le vagyunk tiltva. Nálam a védőnős találkozások nagyjából abból álltak, hogy "Úristen, már adta a gyerekének, még nem szabad", persze, hogy mikor kellene a dolgokat elkezdeni, arról már kevesebb szó esett. Valahogy visszafelé működik ez nálunk, én mentem a saját fejem után, ahogy általában. Persze próbáltam észnél lenni, és sokat olvasni az ételek bevezetéséről.

Aztán minden hónapban jött a vallatás, hogy "mit tettem". Végülis egy a lényeg, hogy a gyereknek ne legyen baja, és bár akkoriban vérben forgó szemekkel néztem a karfiolra, hogy őszinte legyek, így visszatekintve mi a jó ég történhetett volna, ha véletlenül, vagy éppen direkt hamarabb kerül az étlapra egy két "szentségtörő" étek? Semmi valószínűleg.

Na az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mint minden helyzetben itt is a kivétel erősíti a szabályt. Először megdöbbenten hallgattam más anyukákat, hogy ők már mindent adnak az egy éves gyereküknek. Számomra pedig a minden, az összes dolgot jelenti. De anyuka világban a minden az azt jelenti, hogy mindent adok, amit lehet, és semmit amit nem...

Szóval egy évesen a minden egyenlő azzal, hogy nem adok neki apró magvas dolgokat: áfonyát, epret, ribizlit, egrest, málnát (...), mogyorót, olajos magvakat, kókuszt, és konkrétan tejet. Sem állati, sem növényi eredetű tejet nem adok még neki.

Amit viszont kapott a teljesség igénye nélkül de igyekszem részletesen felvázolni:

3. hónaptól: Gyümölcs: alma, sárgabarack, őszibarack, banán

Héj nélkül turmixolva (nem csak a levét). Elvileg meggyet, és cseresznyét is lehet adni, de nekem nem volt szezonban, meg úgy voltam vele, hogy majd később, ha a héjával együtt össze merem turmixolni. Meg ugye piros gyümölcs, kicsit óvatos voltam e téren. Bár hivatalosan nem kellett volna elvileg.

Zöldség: hagyományos burgonya, édesburgonya, sütőtök

4. hónaptól: Körte, szilva, saláta, jégsaláta, paradicsom (mag nélkül)

Vannak babakaják, amikben már van mangó, én déli gyümölcs lévén még nem mertem ezzel próbálkozni. Valahogy azt a taktikát követtem, hogy anno a magyar gyerekek azon nőttek fel, amit magyar föld képes volt megalkotni. Tehát a hagyományos magyar zöldségekkel, gyümölcsökre próbáltam szorítkozni.

5. hónaptól: csirke, pulyka, gesztenye, karfiol, kelbimbó, karalábé, kelkáposzta, spenót, sóska, tök, cukkini, padlizsán.

Nagyjából azt hiszem, hogy ennyi. Kb. jégkockányi mennyiségű húst adtam a zöldségekhez.

6. hónaptól: sertés, és marha, borjúhús, és a hal is rákerült az étlapra, ahogy a glutén, a  zab, más gobonafélék is, mint a rizs is. Én a Milumil hét gabonás pépjével kezdtem. Ma már nem így csinálnám, csak simán egy kiflivel vagy ilyesmivel. Aztán effektív a lisztet használtam a babakaják sűrítéséhez.

7. hónaptól: tejtermékek (a tejet kivéve) natúr joghurt, joghurt, tejföl, tejszín, túró, egész tojás fehérjével, sárgájával. A máj is a listára került, bár Patrik nincs oda érte.

Számomra ezek jelentik a rizikófaktort, úgyhogy óvatosan haladtam ezeknek a bevezetésével. És valahol itt kezdtem el igazán fűszerezni só, bors, pirospaprika, fűszersó, zöld fűszerek.

8. hónaptól pedig nagy változás nem történt, nagyjából "mindent evett már" adéli gyümölcsökkel módjával kísérletezek a mangó rajta van a listán, az ananászt nem erőltetem. Biztos, hogy kihagytam valamit, de innentől már mertem adni túrórudit, krém túrót. Sőt az esetleges tejet tartalmazó dolgokból is kapott kis mennyiségben pl.: fagyi, vagy normális joghurtok, joghurt italok, amiket én is iszom... stb.

11. hónaptól, pedig elhagytam a babavizet, és csak sima csapvizet használok a tápszer elkészítéséhez, vagy csak a napi itatáshoz, igaz ezt már korábban is így csináltam. Általában Patrik beleiszik abba, amiből mi is iszunk. Illetve már kis mennyiségben gombát, hagymát és fokhagymát is tartalmaznak az ételei, ahogy használtam már avokádót is. Igaz ezeknek nem volt konkrét hónapja, hogy na akkor mától, hanem ezek már csak úgy miért ne beúsztak a képbe. Ahogy már jó ideje a citrom, a narancs facsart leve is ott van.

Azért nem mondhatom, hogy mindent eszik amit mi, mert én szeretek fűszeresebben főzni. Éppen ezért néhány ételből kiveszek fűszerzés előtt (csípős használata előtt). Illetve mi kicsit kevesebb típúsú zöldségfélét fogyasztunk Norbival, ezért általában külön főzök Patriknak. Vagy én sok nyers zöldséget, gyümölcsöt fogyasztok, mivel Patrik ezeket még nem tudja megrágni, neki más formában kerül az asztalára ugyanaz az alapanyag.

Tápszert még mindig használunk, de a kisfiam csak este fogadja el, napközben már "nagyfiú hozzá", nem kéri. Ha akarom, ha nem, csak félig alvó állapotban eszi meg, Hajnalban még felkel enni, ilyenkor tápszert kap. Egyébként nem erőltetem a dolgot, nem dőlök be a marketing dumának, úgy gondolom, hogy ameddig ő igényi, addig kapja, ha ez két éves kort jelenti akkor legyen úgy, ha holnap elhagyná akkor sem esnék kétségbe, hiszen elég kiegyensúlyozott az étrendje.

Tehát azt gondolom, hogy amíg nem ismerjük a gyerekünket érdemes lassan haladni aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy együtt csipegetjük a hekket, koviubival a rómain. De, hogy pontosan ez mikor jött el az már a ködbe veszett. Azt hiszem, hogy a józan eszünkre kell hallgatni, oké, hogy vigyázzunk a tejjel, a tojással. De nem kell rettegni, és ha becsúszik egy vendégségben esetleg valami olyasmi, amit még nem evett akkor hát legyünk a következő napokban figyelmesek. 

De tény, hogy nehéz megmondani, hogy épp mitől allergiás a gyerekünk, hiszen ha azonnali tünet nem is jelentkezik, akár két hétbe is beletelhet mire kijönnek pöttyök, vagy enyhébb hasmenés. Nem vagyok orvos viszont, tudom, hogy mi is szenvedtünk hetekig a hasmenéstől, és nem lehetett megmondani, hogy mi okozta csak valami baci, vagy étel ezért a halat picit félre tettük, pedig lehet nem lett volna indokolt.

Aztán persze mire gondolunk, mi szülők, hogy egyszerűbb lenne elvinni egy allergia tesztre a gyereket, és egy csomó kellemetlenségtől megszabadulunk,.De állítólag ebben az életkorban a  gyerekek szervezete még kevéssé reakció képes a tesztre, sőt lehet, hogy félrevezető eredményt kapunk. Ezzel várnunk kell a gyerek 3 éves koráig. Viszont egy angol írónő szerint az olajosmagvak bevezetése előtt (főképp a mogyoró) érdemes elvinni a gyerekeket egy tesztre. Ma már egyre több rémhírt hallani a témában, úgyhogy ide a paramami bélyegzővel, mert én így csinálom majd!

Amire még figyeljünk, haha volt allergia a családban, akár glutén, akár tejtermék, vagy más ilyesmi, akkor azzal nagyon óvatosan bánjunk. Nálunk a dió is ilyen. Ezzel kapcsolatban kérjünk orvosi segítséget!

Különben is, minden guru arról beszél csak, hogy egy éves korig mit nem lehet, aztán a születésnapján jöhet az epershake jó sok tehéntejjel, kókuszos tortával nem hiszem... Különben is ki akar ezen a szép napon ügyeletre rohangálni!?