Van két dolog, amit megtanultam, már kicsiként, az egyik, hogy evés előtt kézmosás van, a másik pedig, ha hazajövünk bárhonnan akkor is kézmosás van. Ennek az az egyszerű oka, hogy a kapu, a rács, a kulcs, már önmagában nem tiszta (a többiről nem is beszélve) hiszen ezt minden alkalommal megfogjuk mielőtt belépünk a lakásba. Akkor miért nem evidens, hogyha bejössz hozzám, akkor kezet kell mosnod?

Egyszerűen fel nem foghatom,hogy miért kell szinte minden alkalommal szólnom. Na persze ez nem attól függ, hogy valakit szeretek vagy nem szeretek, kezet mindenkinek mosni kell. Nem fogom rosszul érezni magam amiatt, hogy ennek hangot is adok. 

Pedig akár hiszitek akár nem, sokszor előfordult már, hogy emiatt cikiztek a vendégek. Sőt van, aki szerintem csak azért mos kezet, ha jön, mert tudja, hogy nálunk így szokás, de végétere is akkor már megérte. És ne gondoljátok, hogy bárki olyan jönne hozzánk, akinek úgy összességében a megjelenése, nem áraszt ápoltságot. És mégis megtörténik... És mitóta Patriknál megfordulnak a kis barátai is, akik már nem csecsemők, most már nekik is kezet kell mosniuk, hiszen ők utána Patrik játékaival fognak játszani, amit úgyszintén próbálok egészséges rendben tartani. Természetesen ez a nem mosom meg a kezem nem mindenkire igaz! De szerintem felesleges ezen utólag rágódni, érdemes kerek perec szólni, és akkor miután elmentek a vendégek nem kell órákon át takarítgatni. Megérni! Nem de?

Nem véletlen, hogy annyi igénytelen felnőtt van, hiszen nincs előttük minta. Én úgy gondolom, hogy ezt az alapvető igényességet, ha ez egyáltalán az, már ideje korán meg kell mutatni a gyerekünknek. Nem leszek majd mindig ott, ezzel pedig a betegségek egy része is elkerülhető, nem mellesleg így egy általános tisztaságot lehet tartani a lakásban, ami szerintem már önmagában fél siker. Pedig egy kisgyerek mellett nem egyszerű tisztán tartani a dolgokat, főleg mióta elkezdődött a homokozó korszak.

(Sokan mondják, ha belépnek, hogy milyen szép tisztaság van nálunk. Nem élünk múzeumban, sütőt például utálok takarítani, meg tűzhelyet is, viszont mindennap főzök, és valami tuti mellé megy, úgyhogy ezt általában hetente egyszer csinálom meg, kivéve ha hatalmas bajok történtek).

Viszont egy átlagos napunkban kétszer szerepel a kint lét egyszer délelőtt, egyszer délután. Sok esetben homokozunk is, ami miatt mintha egy sivatagi szellő lepte volna be a folyosót mindennap kétszer. Pedig minden homokozás utána cipőt már az ajtóban levesszük, és a kádban lábat mosunk Patrik is, és én is aztán kezet, aztán lehet csak belépni a szobákba.

A következő "pokémonunk" a konyha, ahol állandó a leeső kajamaradék, hiszen Patrik éppen most tanul egyedül inni enni. Szóval ez egy nap nem csak kétszeri feladat, hogy rendbe tegyem. Igaz az előbbiek esetében maximum kétszer vagyok hajlandó folyosót porszívózni, de csak egyszer mosok fel este. Addig a napközbeni leeső esetenként zsíros nyomot hagyó kajáknál mindig jó barátom a "spricni".

Ha már szép és egészséges otthonod van, akkor ne érezd magad kellemetlenül, akkor sem ha vendégeket vársz. Na meg a másik, hogy ugyebár első legyen a kézmosás, nem pedig előtte mindent összefogdosunk, aztán majd utána...

A legmegdöbbentőbb az volt, mikor Patrik egy-két hónapos volt, és a régi dokinő kijött házhoz, és rá kellett szólnom, hogy mosson kezet mielőtt a gyerekhez ér. Mutattam, hogy én is megmosom, hiszen beengedtem ugyanazt a kulcsot megfogva, amivel általában hazaérkezem miután leszálltam a buszról stb. Szóval azért ez elgondolkodtató. Nyilván lazul az ember a hónapokkal (bizonyos dolgokban), de egy újszülöttnél szerintem ez nem egy elvárhatatlan dolog volt!

Patrik számára próbálom játékos eszközökkel, és rendszerességgel szokássá tenni, hogy mosson kezet. És már megy is neki, igaz az alaposság miatt még anya segít azért :)