Anyától - Anyákig

Anyupipőkeblog

Anyupipőkeblog

Bio vagy nem bio?

2018. március 07. - bfunnyy

Próbáljatok meg úgy eltölteni egy napot, hogy nem találkoztok ezzel a szóval: bio. Gyakorlatilag ez manapság teljességgel lehetetlen, ha gyereked van, akkor meg egyenesen elképzelhetetlen. Mint mindig most is teljesen szubjektív leszek, szóval én nem vagyok egy biomán, ha nevezhetjük ezt a betegséget így. Mert szerintem ma már az egyik legnagyobb szenvedélybetegséggé vált a mániákus egészség hajhászás.

  

Mielőtt belecsapnánk a közepébe, tisztázni kéne, hogy mit is jelent a bio kifejezés. Most sem vettem a fáradtságot, hogy a kereső által kidobott latin szavakkal tűzdelt definícióval szívjam le az energiáitokat. A bio szerintem klasszikus értelmezésben azt jelenti, hogy biológiai, vagy természet adta. Szóval, az ember azon kívül, hogy az állatokat ellátta, a növényeket locsolta nem csinált egyebet. Csak szerette, ápolta a javait, hogy később pénzre válthassa a gondoskodást, hogy majd újra ezt tehesse.

 

Ám a mai világban, már minden bio szóval én ezt egy nagy parasztvakításnak gondolom. Persze meg vagyok győződve róla, hogy ezek közül az árucikkek közül van, amit a fentieknek megfelelően készítettek el. De, hogy mi ezt honnan tudjuk megállapítani az már homályos.

 

Fontos, hogy fogyasztóbaráttá tegyék ezeket a termékeket, magas minőségről tanúskodó, vastag, matt újrahasznosított zacskókban várnak minket a termékek, hogy az otthonunkba vigyük őket. De legalábbis visszagyűjtik a csomagolást, éljen a környezettudatosság. Vagy inkább a cégek ezen spórolnak. Én még akkor voltam gyerek, amikor a nagy áruházakban volt olyan igazi üvegvisszaváltó. Ugye ugye? Már megint át vagyunk verve.

  

Túl a csomagoláson pedig pöccre ugyanolyan szép mosolygós (nevezzük almának a dolgot) találunk.  Na szóval, ha valami természetes akkor, hogy lehet annyira egyforma.

 

Kislány koromban sok időt töltöttem a nagyszüleimnél, akiknek volt zöldséges kertjük, gyümölcsös fáik, és bárhogyis szerették és persze permetezték is a kiskertjüket, a termések sosem voltak egyformák. Volt nekik az a csúnya, apró, de baromi finom almájuk. Hol veszek én ehhez hasonlót, a bio felirat alatt!? Azért ez elgondolkoztató.
 
Mikor elkezdtem a kisfiam hozzátáplálását zöldségekkel, gyümölcsökkel akkor úgy gondoltam, hogy bérletet váltok a közeli piacra, és én, mint fekete öves piacozó egyenesen a piros babos kendős, ráncos arcú, öreg néniktől veszem majd a dolgokat. Igazából ezt a mai napig így csinálom. De most az egyszer elbizonytalanodtam. Jól csinálom én ezt? Valóban egy hét hónapos gyerek egészségével játszom, ha piacra járok?

 

 
Nagyon szeretnék megbízni valakiben, bárcsak tudnánk az igazat. De erről könyvet is írhatunk, nem fog kiderülni, hogy a bio az valóban hozza-e az elvártat. Csak azt tudom, hogy a minap a gyerekorvosunknak nagy mellénnyel meséltem, hogy én bizony piacra járok, és főzök is a kicsinek (mert ez ugye ma már nem egyértelmű), és hogy ki szeretném próbálni a céklát Patriknál. Erre hideg zuhanyként ért a válasz, hogyha nem bio, akkor inkább ne csináljam, mert a magas nitrát tartalom csúnya dolgokat válthat ki a gyereknél: szürkülés, légzési problémák…

  

Atyagatya gondoltam. De az is utólag derült ki, hogy egy éves korig nyers gyökérzöldséget sem szabad adni a gyereknek, nevezzük nevén: mondjuk reszelt répát sem. Maximum, ha bio, de inkább akkor se. Nagyjából úgy, egy hónapja mérgezem Patrikot az öreg bácsi répájával, és ezt értsétek jól.

 

Nem beszélve az én bio magánakcióimról. Nagyjából két éve nevezzük most „Dr. S”-nek egészségleves lé böjt kúráját végig csináltam. Napi egy liter zöldséglé, és víz ennyi volt a gazdagnak nem nevezhető napi menü. Minden jót, és tartós fogyást ígértek. Oké, tudom tudom, hogy az ilyenek sosem jönnek be, de azért egy kis méregtelenítés nem árthat. Ha valamilyen csoda folytán mégis bejön, akkor meg csak nyerünk rajta. Én egyet kaptam ettől a kúrától: idegrohamot. Mondjuk ez lehet, hogy nem konkrétan a bio - nem bio hibája volt.

 

 Ha már ellen példák, akkor erről sem árt szót ejteni. Ekcémás kislány voltam, vérző sebes bőrfelülettel, főleg a hajlatokban. Se isten, se ember nem tudott mit adni a viszketés ellen, megoldásról nem is beszélhetünk. Mondhatom, hogy tényleg mindent kipróbáltunk. Mindenki, aki ismert segíteni akart, én meg sajtcetliken vittem haza anyának, hogy a bánomisén kinek az anyukája, milyen cifranevű dolgot ajánlott. Mire rendre érkezett a válasz Anyától: „már túl vagyunk rajta”, vagyis kipróbáltuk már, egyik sem működött.

 

 
Aztán jött egy mindmáig be akarnak szervezni típusú, nagy MLM rendszeres cég termék triója. Akkoriban még nem sokat lehetett hallani róluk. Aloeverás lé, ami ilyen benzines kannaszerű műanyagdobozban volt, és mellé egy „csodatea” és krém. Speciális elven működött a kencecsomag, de egyszerre kellett mindent használni. Az állt a leírásban, hogy először felerősítik a tüneteket, nem kell betojni, aztán majd szépen elmúlik az ekcéma. Nagyobbacska voltam már tudtam, hogy ez a javamra válik, a hányás ízű löttyeivel. De sajnos a bőröm rosszabb lett, mint volt.

 

Szóval egy biztos nem fogunk zöldágra (haha) vergődni a kérdéskört illetően. Főleg azt nem értem, hogy ha valami bio, annak miért kell drágának, és rosszízűnek lennie. Itthon olyan finom turmixokat lehet készíteni egészséges hozzávalókból. És hát, nem árulunk el titkot azzal, hogy a sok kártékony rovar miatt szükséges a vegyszeres kezelése a terményeknek különben nem lesz belőle semmi. Innentől a bio meg megint egy megfoghatatlan dolog.

  

Az egyik kedvenc szösszenetemmel zárnám a témát. A belvárosban dolgoztam egy étteremben, ahol árultunk csirkét is. Mire az egyik vendég megkérdezte, hogy milyen éltet élt ez az akkorra már grillcsirke. „Gondolom, gazdag boldog élete volt”. És akkor ebben a pillanatban annak a csirkének megérte élnie, mert egyszeriben bio csirkévé avanzsálódott.

  

Na, de hogy ne csak laikusként nyilatkozzak a bio témában, ezúttal egy doktornőt is megkérdeztem a dologról, hogy ő hogyan vélekedik itt olvashatjátok!

Orvosként elmondhatom, hogy láttam már sok mindent a pályafutásom alatt. Évtizedekkel ezelőtt még nem sokat lehetett hallani a bioról, főleg nem itthon. Így jól lehet abban az időben az volt a legjobb, ha azt adta az ember a gyerekének, amit a kertben megtermesztett, vagy a piacon megvett. Persze ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket is érte külső behatás, akár gondolhatunk itt a kipufogó gázra, még ha permetszer nem is érte azokat. Ma viszont igen szigorú kritériumoknak kell megfelelnie azoknak a gazdaságoknak, amelyeket bio névvel illetnek.

Éppen ezért ezekben a termékekben elvileg meg kellene bíznunk, érdemes akár a bébi ételekből is biot választani. Azért fontos, hogy a gyerekek minél később érintkezzenek vegyszerekkel, mert még fejletlen a bélrendszerük. Nem véletlen az a korszerű álláspont, hogy minél tovább szoptassunk, és csak később kezdjünk hozzá táplálni különös tekintettel a gluténra, és a laktózra. Az étel intolerancia, vagy más allergiás betegségek könnyebben kialakulnak, vörös, szeplős, szőke, fehér bőrű, kék szemű, száraz bőrű  kisbabáknál. - Doktornő 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://anyupipokeblog.blog.hu/api/trackback/id/14223749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása