Talán még emlékeztek, hogy Patrik legelső kis "tutyija" is Macskapitány fedélzetén akadt horogra. Mivel meg voltunk elégedve a kis bőrcipővel, nem keresgéltem tovább, úgyhogy megint a Síp utcához vettük az irányt.

Kivel Patrik felállt, és lassan valószínűleg megteszi az első önálló lépéseit is úgy gondoltam, hogy elérkezett az idő egy komolyabb cipőhöz, ami már  tartja Patrik bokáját, amivel már igazán ki veheti a részét a játszótéri kalandokból. De egy kis segítségre volt szükségem. Milyen a jó első cipő?

Szerencsére készséges az eladó hölgy, és nem akart rábeszélni semmire. Tudtam miért megyek, és nem csak cipővel, de jó tanácsokkal tértem haza. De hát ilyen a jó eladó, aki visszacsalogatja a vevőit, szóval én nem tudom, hogy máshol mi van, de itt minden amire nekünk szükségünk lehet.De ne is szaladjunk ennyire előre :)

 A változékony idő miatt egy zárt fazon mellett döntöttünk, de választhattam volna félig nyitott cipőt, vagy szandált is elsőnek. Ehhez viszont várjuk a tartós napsütést, jaj de várjuk! Szóval amire érdemes odafigyelni, hogy rugalmas talpú legyen az első cipő. Hiszen a kisbabának arra van szüksége, hogy a cipőben kényelmesen mozogjon a lába, de mégis tartást kapjon. A kényelmességet pedig a cipő szélesség garantálja, a jó tartást pedig a fűzős fazon. Így a szélesebb tappancsoknak is tökéletes lehet, de a keskenyebb lábakra is jó. Hiszen a fűzővel mindenki a kisgyereke lábához igazíthatja a lépőkét.


A bőr pedig természetes anyag, kicsit tágul is tehát, nem fogja nyomni a kis lábakat, amik még nincsenek cipőhöz szokva. Persze Patrik mindig összehúzta a kis talpát, szokatlan volt a helyzet számára, és valószínűleg én sem vagyok még rutinos babacipő felhúzó mester, de ez csak napok kérdése, és gördülékeny lesz. (Úgyhogy mostanában indulás előtt mindig szánok magunknak egy kis cipő időt).

Képzeljétek, miközben a cipőket válogattuk még rajtunk kívül egy másik anyuka is bent volt, akinek éppen nagyon elkezdett sírni a pici babája. És persze megkérdezte, hogy nem zavarna-e minket, ha megszoptatná a picit. Természetesen nem, sőt az eladó is egyből mondta, hogy "Jó étvágyat, csinálja csak". Igaz, hogy üveges az üzlet utcafrontja, de az egész közepén van egy kis ülőke, szóval háttal az ablaknak már mehet is a menet. Szóval szopibarát!

Mivel ez egy családias kis bolt, valószínűleg találunk olyan pillanatot, amikor csak mi vagyunk benne. Kapva kaptam az alkalmon, akkor már én is egy gyors pelenka cserére. Senkit nem zavart, pedig azért már volt olyan alkalom, ahol nem örültek neki. Tudom, hogy ez egy kényes téma, de adódhat olyan helyzet, ami nem várhat. Ez is egy olyan volt. Tiszta pelus, boldog baba!


Elárulom, hogy Patrik itthon mindig a cipőinkkel játszik, meg a papucsokat rágja a kis Al Bundy. Szóval miután hazajöttünk akkor tudta igazán megnézni, hogy mit is kapott. És láttam, hogy úgy örül neki, ebben is utánozhat már minket. Ha kedvet kaptatok, itt megtalálhatjátok Macskapitány üzletét: