Ma úgy döntöttem egy igazi anyás napot tartunk. Csak Patrik és én! Most nem akartam hazaérni ebédre, nem akartam tartani a napirendet. Csak együtt akartam lenni, persze most is csatlakozhatott volna hozzánk bárki, de végül is ma ketten vagyunk.

Megnéztünk minden tücsköt bogarat, most pedig alszik. Itt ülök Vele a Margitszigeti nagy réten és annyira boldog vagyok. Ritkán érzem magam boldognak, de most igazán az vagyok. Itt pihen mellettem, és csönd van, béke van. És tudom, hogy bármennyire sok lemondással jár is egy baba bármikor újrakezdeném, mert ezeket a pillanatokat nem kapjuk meg soha senki mástól csak a saját gyerekünktől.

Megdöbbenek, hogy a kezét fogva már jár, és egy hónapja az első önálló lépéseit is megtette ebben a hatalmas nagy világban, aminek minden egyes kis részét együtt hódíthatom meg Vele újra! Szeretlek Kisfiam!