Anyától - Anyákig

Anyupipőkeblog

Anyupipőkeblog

Visszatérés a testembe! A mentális felkészülés - 1. fejezet

2018. február 13. - bfunnyy

 

Sokan kérdeztétek, hogy mit csinálok? Hogy fogyok? Az első fázis az, hogy fejben eldöntöd, elhatározod magad, hogy mától (nem holnaptól) csinálod!

A terhességem előtt sem voltam sovány, gyakorlatilag soha a büdös életben nem voltam az. De mindig igyekeztem sportolni valamit, így ha a súlyom több is volt, nem biztos, hogy ez ránézésre is kiderült ugye az izom-zsír arány a lényeg, nem az, hogy mit mutat a mérleg. Ezt el kell fogadni. Vannak olyan típusú nők, akik 60 kilósak, de tök dagik, mert alacsonyak, és puhosak. De vannak olyanok is, akik 80 kilósak izmosak, és van egy kis hájuk is. Ezer félék vagyunk, de észre kell venni, hogy mi melyik kategóriába tartozunk, és nem a markunkba röhögni, hogy az IkszIpszilon Katika milyen kövért, miközben ha mellé állsz, kétszer akkora vagy mint XY Katika.

Szóval mielőtt nekiláttam reálisan kellett látnom magam, sem soványabbnak, sem kövérebbnek. Azt gondolom sok nő már az elején elbukik, mert szülés után egy két héttel hirtelen "sovány" lesz. De valójában csak nincs ott az az eszeveszetten nagy has, és a vizet is elengedi a szervezetünk. Az első hetekben tehát újra kezdjük kihúzni magunkat, és veregetjük a vállunkat, hogy na ez már test anyukám.

Csak, egy baj van, hogy a valóság nem ez. A maradék, ami ott van az bizony zsír. A régi képek segítenek kiigazodni. Mekkora darab voltam anno, és most mekkora vagyok. Mit mutatott a mérleg a terhesség elején, szülés után, és a szülést követő hónapokban. Sokan a tejtermelésre fogják a zabálást, meg a hormonokra. Én azt tudom, hogy évek teltek el úgy, hogy nem ettem meg egy tábla csokit, aztán ahogy a terhesség feléhez értem nem volt megállás, mindennap valami édességhez kellett jutnom. Bármi áron. Fúj, rohadt undorító vagyok.
És az a baj, hogy ebből a stenkből a szülés után sem tudtam kijönni. Nekem az első két hónap kicsit depresszív volt, akkor enni sem nagyon akartam, de utána újra csokivadászaton voltam. Ja, és még valami nem a csokiból lesz a tej, nem Milka tehenek vagyunk. Húsi, zöldségek, rizs ebből is termelődik tej, nem kell ehhez 10.000 kalóriát bevinni.

Na szóval első körben le kell állni, nincsenek jutalmak! Nincs semmiféle édesség, csak azért mert ma sokat üvöltött a gyerek, te meg nyugodt tudtál maradni. Anyukám, ez a dolgod! Valami ilyesmi az első fázis, hogy nem kell mindennap meglepni magadat. Egy bizonyos szint után már nem foghatod a hormonokra, igaz eddig sem kellett volna. Ez az unatkozó anyuka szindróma, vagy mi!?
 Szóval rá kell állni, az otthon létre, el kell fogadni, hogy az a hűtő egész nap ott fog állni, mindennap. És nem elég pusztán nem venni édességeket, miközben zsíros kenyeret eszel lila hagymával mert még azt éppen találtál odabent. A hűtő azért van, hogy a napi ötszöri étkezésedet fedezd belőle, közte pedig próbálj találni valamit, ami leköt, ha éppen nem a kicsivel vagy.

Ez a dolog pedig fejben dől el. Például anno mikor fogyóztam nem ittam sört soha, pedig a bulis korszakomat éltem, azért mert egy doboz sör, az fél kiló kenyérnyi kalória. Na, nézz utána, hogy egy túrórudiért mennyit kell futnod. Legyen valami keret, ami a fejedben létezik, hogy a sok színes papír mögött, mennyi fáradtság van. Mikor az első kilométereket futottam szülés után, azalatt a pár perc alatt csak az járt a fejemben, hogy "Miért ettem meg b*zd meg!" Megérte? Nem, nem érte meg mert most itt izzadok, szenvedek, és mint minden, rajtam az egy darab Negró is meglátszik, aminek még az íze is ocsmány. 'Ne csináljam már!' - gondoltam

Tehát mielőtt belemennénk abba, hogy mit csinálok most! A legfontosabb, és legnehezebb szint ez volt. Megérteni, hogy vége ennek a zabálásnak. Egyébként már ez önmagában sokat segít, és nem csak az a zabálás, amikor három tányér kaját eszel meg, hanem amikor egész álló nap csípsz egy falást ebből, abból. Kóstolgatod, amit a palidnak főztél, miközben diétán vagy, vagy megeszed a gyerek maradékát. Nem gyerekek, ezt nem kell. Inkább csinálj meg 100 hasprést, vagy 2X20 guggolást, amíg a gyerek épp alszik, vagy eljátszik.

Ez az első számú szabály, az időt hatékonyabban kell beosztani, amiben odafigyelsz arra, hogy egyél te is. Például én először megetetem Patrikot, aztán én is eszem, aztán csináljunk mind a ketten a dolgunkat, együtt vagy külön! Ha megvagy fejben, akkor jöhet a következő, amit nemsokára meg is osztok veletek!

A képen a szülés után 8 héttel vagyok, szenvedek, de legalább csinálom, itt viszont még a kajára nem figyeltem oda, ami elég nagy hiba volt!





A bejegyzés trackback címe:

https://anyupipokeblog.blog.hu/api/trackback/id/tr5114223769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása