Szóval ma szerencsére túl vagyok a fogorvoson, nem viselt meg annyira mint gondoltam, és mára naposabb időt mondtak. Úgy voltam vele, hogy nem hagyhatom ki a lehetőséget, hogy a futóútvonal turistáskodást folytassam. Mert, ahogy nulla fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála nekem mennem kell.

Tehát, felkerekedtünk Patrikkal, hogy meghódítsuk a magunk három kerekével a ligetet. Kicsit kerestem a helyem a felújítás közepette, hogy merre is menjek, hogy lesz ez egy optimális kör!? De végül maradtam az eredeti elképzelésemnél, ami az összevissza volt. Legközelebbre már valószínűleg lesz egy strukturáltabb elképzelésem. Kevesebb rázkódós résszel. Minden politikától függetlenül mondom, hogyha ennek a liget felújításnak annyi haszna lesz, hogy rendbe szedik az utakat, én megbocsájtok egy két fáért. Nem többért, de egy kettőért igen :)

Szóval futottunk egy jót, ezúttal dombra föl, dombról le, amit egyébként utálok, az én terepem kétség kívül a sík! Láttunk közben kacsákat, galambokat, tavat, hidat... stb. Szerintem ez elég élvezhető volt Patrik számára is. Persze közben bennem van a dilemma egyfolytában, hogy nem unja -e nagyon a sok ücsörgést. Igaz, hogy nem sír, és a nap többi részében mehet amerre lát, csak vajon ez neki is legalább olyan élvezetes, mint nekem? Remélem.

Hogy mindenkinek igaza legyen a magam 5 kilométere után, egy kis hintázásra is jutott időnk a ligetben, úgyhogy szerintem elég király kis nap sikeredett. Kicsit fáradtnak érzem magam, négy napja edzek egyhuzamban, úgyhogy meglátom, hogy alakul a holnap, lehet, hogy pihenek. Erre a hétre egyébként, csak öt kilométereket terveztem. Úgy érzem, hogy a futáshoz kell visszaszoknom első körben, utána pedig mehetnek a hosszabb távok is. A mai naphoz képest két hetem, és négy napom maradt, hogy felkészüljek. Jövőhéten beiktatok egy két hosszabb távot is, de ezen kívül azt hiszem csak egyszer szeretném lefutni a tíz kilométert a verseny előtt, csakhogy megnyugtassam magam, hogy meg tudom csinálni.

Korábban nem okozott gondot ennyit lefutni, de tényleg a terhesség, és a szülés nagyon lenullázott. Ez a hatalmas súlyingadozás eléggé megterhelte a szervezetem szóval próbálok észnél lenni. És persze nem titkolt dolog, hogy nagyjából a  Vivicitta után egy hónappal jön még egy 10 km-es verseny. Szóval arra is készülnöm kell tovább. Közben pedig most kicsit kimerültnek érzem magam, és úgy érzem, hogy nagyon nehezen fog majd menni. De ez biztos csak egy holt pont...