A magánrendelésen minden ment a maga útján némi várakozás után végre rajtam volt a sor. Ez a havi ellenőrzés volt, illetve a genetikai eredményét vettettük górcső alá. A doktor úr mindent rendben talált, úgyhogy itt sok teendőm szerencsére nem volt. A rákszűrésem is oké,de volt itt még egy "apróság". Szóval tudva, hogy minden rendben van, nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy kisfiút rejt-e a pocakom,ahogy azt a genetikai ultrahangon megtippelték a 12.héten. Szerencsére a doki készséges volt ebben is, némi kutakodás után arra jutottunk, hogy valószínűleg fiú, de ezúttal is szemérmes volt a Kicsi-kisbabánk. 

Az elkövetkezendő hetekre nem kaptam újabb házi feladatot. Ha csak nem a második genetikai vizsgálatra gondolunk. Illetve a szülinapom óta betegség gyötör, aminek már több hete, és bár ezúttal nem vagyok benne egyetlen kismama csoportban sem, az előző terhességemet ért hatások nem múltak el nyomtalan. Gondolok itt arra, hogy szét paráztatják egymást az anyukák, hogy mit nem lehet használni betegen. Hadd mondjak valamit: szerintük semmit. Szerintem meg nem kapok levegőt. A doki pedig azt mondta, hogy azért az oxigénre a babának meg nekem is szükségem van szóval, orrcsepp, torokra fújható fertőtlenítő spray, és algopyrin is megengedett. Óva intett a láztól, szerinte nehéz kikeveredni belőle, úgyhogy igyekezzek megelőzni a szövődményeket, és persze a lehető legegészségesebb maradni.

Szóval a következő genetikai vizsgálatra február 5-re volt időpontom, amit még közvetlenül a 12. heti genetikai ultrahang után lefoglaltam. A géndiagnosztikai centrumban azt mondták, hogy a 19. hét a legideálisabb, a kisbaba vizsgálata szempontjából. De időközben nem várt telefonom érkezett, ahol azt a hírt kaptam, hogy valamilyen okból nem tud vállalni minket 5-én a szonográfusunk. Én pedig ragaszkodom hozzá, Patriknál is ő volt, úgyhogy át kellett tenni az időpontot. Január 29-re, amikor is 18 hetes és 3 napos leszek. 

Kicsit aggódtam, hogy nem lesz-e ez túl korai vizsgálat, de ebben is megnyugtatott a saját orvosom, mondván, nyugodjak meg, ez a néhány nap nem mérvadó. Tudjátok valami ilyesmit hiányoltam korábban. Egy folyamatosan kétségek közt levő édesanyának, kismamának a biztonság a legfontosabb bázis. Én már nem csak magamért felelek, és annyira jó, hogy megint békére találtam, a kétségeimet illetően.

A legközelebbi találkozást is megbeszéltük, ami nagyjából 5 hét múlva esedékes, addigra már kezemben tarthatom a második genetikai vizsgálat eredményét.