Szóval végre eljött a terhesség során egy újabb, nagy nap, vagy inkább várva várt. Ma is Anyukám vigyázott Patrikra amíg én elintéztem a doki dolgot. Most is sokat kellett ücsörögnöm mire sorra kerültem, most valahogy lassabban telt az idő a vizsgálóig. Addig persze volt szokásos súly, és várnyomás…
Idő közben megérkezett a várva várt hívás a magán dokitól, és kaptam is időpontot sok héttel későbbre. Jó sokat legalább négyet kellett előre lapoznom a naptáramban, én meg itt voltam ugyan a biztos tudással magamra hagyva, hogy kisbabánk lesz. De annyira szerettem volna, ha végre valaki hivatalosan…